All Posts By

Larinne - Rebeka

ILLUSTRATION MY WORK

A DIVATILLUSZTRÁCIÓIM A MARIE CLAIRE JÚNIUSI SZÁMÁBAN

2018-05-21
divatillusztracio

Szeretném megmutatni egy munkámat, amelyen mostanában dolgoztam – a Marie Claire júniusi Travel mellékletébe illusztráltam egy izgalmas cikket, melynek címe ‘Divat-Atlasz’ és a különböző, izgalmas helyszíneken tartott Cruise bemutatókról mesél. A rajzokat a cikkben szereplő kollekciók alapján készítettem, remélem tetszeni fog Nektek is! :) Az újságárusoknál megtaláljátok a lapszámot.

divatillusztracio_2small
divatillusztracio_smaller
coco

FASHION OUTFIT

SUCH A SIMPLE THING

2018-04-15
divatblog6

Az az igazság, hogy én még mindig akkor érzem magam a legjobban a bőrömben, amikor vintage, vagy vintage hatású ruhákat viselek. Ha bepillantanátok a gardróbomba, összevissza-stílusú darabokat találnátok, amelyeket általában hirtelen felindulásból vásároltam meg gyenge pillanataimban, amikor magával ragadott egy-egy trendhullám. Aztán persze mindig rájövök, hogy a legnagyobb kedvenceim, amelyekben igazán önazonosnak érzem magam, azok a nosztalgikus hatású ruhák, amelyek egy-egy korszakot vagy klasszikus filmet juttatnak eszembe. Bár ez az összeállítás szinte full-brand-new Zara, valahogy mégis érzem rajta ezt a retró vibe-ot, főképp a kedvenc kis vintage retikülömmel párosítva. Nektek is vannak olyan darabjaitok, amelyekben igazán önmagatok tudtok lenni?

Egyébként a képeket Grazban, a kedvenc régiségboltom előtt szerettük volna készíteni, ahol a legszebb porcelánokat és a leggiccsesebb festményeket árulják, de az üzlet tulajdonosa sajnos a kapuban ácsorogva, árgus szemekkel figyelte minden mozdulatunkat – nem túl sok jóindulattal – szóval tudjátok, that’s life, meg amúgy is, egy kis backstage info, a körülmények nem mindig ideálisak az outfit fotók készítéséhez :)

Felső és nadrág – Zara | retikül – vintage | nyaklánc, fülbevaló – Mango /Fashiondays.hu | cipő – Stradivarius | óra – Cluse | Arany szemfesték: Bourjois Metal Edition | Rúzs – Rimmel Fire Starter Lip Kit

divatblogger
divatblog5
divatblog10
divatblog4a
divatblog8
divatblog7

RAY LAMONTAGNE – SUCH A SIMPLE THING

 

ILLUSTRATION MY WORK

THE GARDENER | ALBUMBORÍTÓ TERV

2018-04-09
boritojpg

Korábban már meséltem róla, hogy a férjem, Varga Dániel jazz zenészként tanul Grazban – idén készíti a diploma albumát, amelyet perpillanat még nem tudok Nektek megmutatni, de az albumborítót, amelyet én készítettem, már igen! Azt hiszem mondanom sem kell, hogy mekkora öröm volt számomra ezen a grafikán dolgozni – Dani teljesen szabad kezet adott a megálmodásában, ami elég nagy boldogság volt (általában a megrendelőknek határozott elképzelésük van arról, hogy mit szeretnének látni végeredményül, ami persze nem jelent gondot, de néha igazán jól esik, ha rám bízzák az egész feladatot :)).

A lemez a The Gardener címet viseli, és az egész albumon véghúzódó, kertes-növényi-biológiai metaforán keresztül azt a kérdést teszi fel, hogy tud-e egy zenész úgy játszani, tud-e úgy üzenetet közvetíteni dallamokon és hangokon keresztül, hogy az végül több lesz, mint zene, esetleg össze tudja-e kapcsolni az embereket a természetfelettivel, Istennel? Ez így hirtelen, és ennyire röviden kicsit bonyolultan hangzik (főleg a kertes része miatt), de én rettentő inspirálónak tartom ezt a gondolatot, számomra rendkívül izgalmas kérdéseket vet fel a téma. A borító is erre reflektál – a növényeken visszaköszön az album szimbolikája; a sárga korong a szentséget jelöli, mint a régi szentképeken, ikonokon, azonban a neon színek mindent kicsit idézőjelbe tesznek, beemelik a mai, modern világunkat.

Ha kíváncsiak vagytok Dani zenéjére, akkor az egyik bandáját, a Moped Loewen zenekart ide kattintva követhetitek instagramon, vagy a honlapjukon hallgathatjátok meg a dalaikat, Danit instagram oldalát pedig itt találjátok.

dani_cover_front_small
dani_cover_back_small
danielvarga_cd

 

 

 

SPIRIT & SOUL

GONDOLATOK HÚSVÉTRA, AVAGY MIÉRT NEM BÍZUNK ISTENBEN?

2018-04-01
hit-blogger

A Húsvét az egyik kedvenc ünnepem – a pelyhes kiscsibéket és a kisnyuszikat lehámozva, ez az ünnep tényleg, igazán sokat jelent a számomra. Gondolkodtam, hogy megosszam-e ezt a posztot, de úgy érzem, hogy ez az ünnep lehetőséget ad arra, hogy a hitemről írjak és egy kicsit megfoghatatlanabb témáról beszélgessünk – Ti mit gondoltok Istenről, vagy Jézusról?

Nemrég olvastam Garance Doré (az ultimate francia divatblogger) egyik cikkét arról, hogy manapság mennyire nehéz igazi békét találni. A saját életmódjáról írt – a stresszes, depresszióval küzdő mindennapjairól, és arról, hogy ezek ellen a negatív érzések, tapasztalatok ellen hogyan próbálja felvenni a küzdelmet. Azt írta, hogy az egyensúlyt, a harmóniát meditáció, hipnoterápia, sámánok és különböző gyógyítók segítségével próbálja megtalálni.
Azért gondolkodtatott el igazán ez a cikk, mert mostanában több más oldalon is olvastam hasonló útkeresésekről, illetve olyan ismerőseim fordulnak a nehézségekben például kineziológusokhoz, asztrológiához, jósnőkhöz és boszorkányokhoz, akik egyébként (általában), materialistának vallják magukat. Emlékszem, amikor én meséltem nekik a hitemről (ha nem is nevettek ki, de) egy azért naivnak és butácskának néztek – miközben ezek szerint ők is természetfeletti segítségre várnak.

És ez az, amit (bár remélem senki sem fog megharagudni) igazából nem értek: miért könnyebb jósnőktől, ezoterikus tanácsadóktól, a csillagoktól, vagy akár egy modernkori sámántól segítséget kérni, mint Istentől? Miért könnyebb nekik hinni, miért könnyebb az ő természetfeletti erejüket elfogadni, mint azt, hogy esetleg igaz, ami a Bibliában áll.
Nem tudom, hogy Ti hogy vagytok vele, de én sosem láttam még, hogy ezek az erők, ezek a képességek, speciális gyógymódok valakit meggyógyítottak volna, hogy valakit kimentettek volna egy menthetetlen helyzetből, azt viszont nem csak mások példáján keresztül, hanem a saját életemben is tapasztaltam, hogy ha viszont Jézushoz szólok, akkor ő válaszol.

Persze, igazából tudom, miért nehezebb Istent megszólítani.
Egyrészt, mert egy minden ízében hibás kép alakult ki Istenről (a szakállas, égben dörmögő, bosszúszomjas apóról) és a fiáról, Jézusról (a kereszten erőtlenül csüngő alakról), amely azonban, ha elkezded olvasni a Bibliát, darabjaira hullik, és rájössz, hogy ha jellemezni akarnád az Istent, aki kirajzolódik előtted, akkor tényleg az erő, kegyelem, igazság, öröm és szeretet szavak jutnának először eszedbe.

A másik ok azonban sokkal kényesebb: ha Istentől kérünk segítséget, azzal elfogadjuk, hogy létezik. Ha Ő létezik, akkor azt is elismerjük, hogy a Biblia igaz – ha pedig a Biblia igaz, akkor az is igaz, amit a bűnről állít – hogy az eredendő bűn miatt mindannyian bűnösök vagyunk és megtérésre, Isten kegyelmére van szükségünk.
Nos, ilyet nem szívesen hallunk magunkról (hiszen mi tökéletesek vagyunk… 😉 ), nagyon nehéz megalázni magunkat, segítséget kérni Jézustól és megváltozni – hátat fordítani az addigi életmódunknak, és valami újat kezdeni, tele hittel és bizalommal.

De tudjátok, az az igazság, hogy megéri.

Mert bármilyen helyzetben is legyél, hidd el, hogy van kiút. Van kiút a konstans szomorúságból, a magányból, a bizonytalanságból, a depresszióból, a félelmekből, a betegségekből – Jézusban, a megváltóban, aki pont ezen az ünnepen halt meg helyetted is, és támadt fel, hogy ezzel váltságul legyen mindannyiunkért.

Tudom, hogy ez a téma nem minden nap kerül porondra, de remélem senkit sem sértettem meg – nem volt szándékom, tiszteletben tartom mindenki hitét – én csak szeretnék Veletek együtt gondolkodni. Főképp, mert nekem fontos ez a téma, és bár ez a blog inkább hangulatos fotók, divattippek és rajzok gyűjtőhelye (és az is marad), remélem nem veszitek tolakodásnak, hogy megosztottam ezeket a gondolatokat, amelyek már hónapok óta a fejemben kavarognak :) Ha szeretnétek róla Ti is beszélgetni, megosztani a történeteiteket, vagy gondolataitokat, akkor írjatok kommentet, vagy privát üzenetet nekem a profilomban szereplő ímélcímre.

Ó, és boldog Húsvétot! :)

*a fotót én készítettem

FASHION MY PHOTOS MY WORK

PÁLMAFÁK ÉS KAKTUSZOK | ITT A ZOE PHOBIC ÚJ KOLLEKCIÓJA

2018-03-25
zoephobic-magyardivat-2

Emlékeztek még azokra a képekre, amelyeket tavaly készítettem az egyik kedvenc hazai márkám, a Zoe Phobic számára? Kis csapatunk idén újra felkerekedett, hogy befotózzuk Szimon Ágnes Nóra legfrissebb, Riviera névre keresztelt tavasz/nyári táskakollekcióját. A képek hátteréül ezúttal a budapesti füvészkert szolgált – a hatalmas pálmák és kaktuszok mentén átszűrődő lágy fények között szerettünk volna spontán hatású, kedves, egyszerű fotókat készíteni. Bájos modellünk ezúttal is a szépséges Bognár Dorka volt, a táskák pedig egyre menőbbek – a csillámporos, háromszöges betéttel toldott darabok szerintem az idei év kedvencei lesznek, nem is beszélve a szupercuki cicafüles hátizsákról!

A táskák már elérhetőek a Zoe Phobic weboldalán – ahol már az új logót is láthatjátok, amelyet én terveztem!

zoephobic-magyardivat-21
zoephobic-magyardivat-17
zoephobic-magyardivat-14
zoephobic-magyardivat-16
zoephobic-magyardivat-18
zoephobic-magyardivat-20
zoephobic-magyardivat-10
zoephobic-magyardivat-13
zoephobic-magyardivat-11
zoephobic-magyardivat-12
zoephobic-magyardivat-3
zoephobic-magyardivat-5
zoephobic-magyardivat-19
zoephobic-magyardivat-6
zoephobic-magyardivat-7
zoephobic-magyardivat-9
zoephobic-magyardivat-8
zoephobic-magyardivat

ILLUSTRATION SPIRIT & SOUL

5 TIPP AZÉRT, HOGY IGAZÁN BOLDOG LÉGY EGYEDÜL

2018-03-18
divatillusztráció

Az egyedüllétet, szingliséget a legtöbb ember negatívumként (micsoda eufemizmus, inkább borzasztó kínként) éli meg. Mielőtt találkoztam a férjemmel, éveken át szingli voltam, és … őszintén? Úgy éreztem, hogy mindaddig, amíg nem találkozom a nagybetűs ővel, egy váróteremben kuporgok, míg mindenki más vidáman éli az életét.

Egyébként sokszor vagyunk így, Te se tagadd, sosem tudunk örülni annak az élethelyzetnek, amelyben éppen vagyunk. Mindig úgy érezzük, hogy ami előttünk van, az majd sokkal izgalmasabb lesz – akkor fog igazán elkezdődni az életünk, ha meglesz az az új munkahely, az a szuper lakás, az a igazi társ, a kisbaba, az autó… Nos, elég hamar rájöttem, hogy nem búslakodhatom sokáig egy olyan dolog miatt, amin nem tudok változtatni (meg úgy egyébként se), igenis el kell kezdenem élni az életemet, és meg kell találnom minden napban a szépséget akkor is, ha épp nem úgy történnek a dolgok, ahogy én azt előre elképzeltem, vagyis ha épp nincs mellettem valaki, akivel megoszthatnám az élet apró örömeit.

Annak ellenére, hogy már megtaláltam a párom, és hogy már tudom, a legjobb dolog ami történhetett velem, az az volt, hogy néhány évig egyedül voltam, még nem felejtettem el, hogy milyen szörnyen magányos tud lenni az az időszak, amíg az ember keresi a társát. Épp ezért írom most ezeket a sorokat – tudom, hogy mennyi egyedülálló lány olvassa a bejegyzéseimet, és arra gondoltam, hogy ha már egyikőtöket egy kicsit bátorítani tudom, már megéri felvetni ezt a témát! Szóval, íme pár rövid tipp, hogy ne csak átvészeld, hanem a legtöbbet hozd ki abból az időszakból, amit egyedül töltesz! :)

  1. TÖLTS SOK IDŐT A BARÁTAIDDAL ÉS A CSALÁDODDAL! Ez az időszak a legjobb arra, hogy új kapcsolatokat szerezz, illetve, hogy megerősítsd az ismeretségeidet. Mert amikor majd egy belépsz egy kapcsolatba, sokkal nehezebb lesz időt találnod arra, hogy a barátaiddal is találkozz, programokat szervezz. Erre persze leginkább akkor jöttem rá, amikor az összes barátnőm elköteleződött, és inkább a párjával töltötte a szabadidejét, mint velem – ebben a helyzetben még magányosabbnak éreztem magam, mint előtte. Azonban ez “kényszerített” arra, hogy megpróbáljak új barátokat szerezni, így végül rengeteg csodálatos, új lánnyal ismerkedhettem meg, akikkel ma egy fantasztikus, erős kis gangünk van, és akikkel még a rohanó hétköznapok és a távolság ellenére is tudjuk tartani a kapcsolatot.
  2. LÉPJ KI A KOMFORTZÓNÁDBÓL, és szervezz programokat! A barátokkal, családdal töltött programok – főképp azok, amelyek egy kicsit kilöknek a komfortzónádból – feltöltik a szíved minden kis zegzugát. Ha van valami, amit mindig is szerettél volna megtenni, olyan hobbi, amit mindig is ki akartál próbálni, például jelentkezni egy tánctanfolyamra, jogosítványt szerezni, utazni, elmenni egy felolvasóestre…. akkor azt tedd meg!
  3. ISMERD MEG ÉS SZERESD ÖNMAGAD – ez így elég naptáridézetesen hangzik, de létfontosságú. Amellett, hogy a barátaiddal sok időt töltesz, ne hajszold a társaságukat és ne félj egyedül lenni. Szánj időt saját magadra, olvasd el a könyveket, amelyeket mindig is szerettél volna, vidd el magad sétálni, egy kiállításra, menj el egyedül is a koncertre, színdarabra, amelyre kíváncsi vagy. Persze ezeket az élményeket szuper társaságban, másokkal is megosztani, azonban meglátod majd, hogy egyedül még inkább át tudod élni ezeket az programokat. Ha a saját társaságodban nem unatkozol, hanem teljesnek érzed magad és boldog vagy, akkor a szerelmeddel is az leszel.
  4. TEGYÉL A CÉLJAIDÉRT – akármik is legyenek ezek a célok, kezdj el lépéseket tenni feléjük. Ha a fenti tippnek köszönhetően elég időt töltesz a saját gondolataiddal, akkor hamarosan rá fogsz jönni arra is, hogy milyen életet szeretnél élni, melyek azok a dolgok, amik igazán fontosak a számodra, és melyek azok a célok, amiket szeretnél elérni. Ez a tökéletes idő arra, hogy tanulj és fejleszd magad, hogy elkezdj dolgozni a karrieredért (még akkor is, ha nem vallod magad karrieristának!).
  5. SEGÍTS MÁSOKNAK – ne csak önmagaddal foglalkozz, hanem nézz szét a környezetedben, hol tudnál segíteni? Legyen az bármilyen apróság, vagy önkéntes munka egy szervezetnél, ha segítesz másokon, az garantáltan örömmel fog betölteni, így ez a tevékenység dupla haszonnal jár! :)

Klisé, de ne vesztegesd az idődet azzal, hogy szomorkodsz (bármi is hiányzik éppen most az életedből), hanem kezdj el igazán élni, kezdj el tenni azért, hogy egyedül is elégedett, teljes és boldog legyen minden napod. <3 :)

*Az illusztrációt én készítettem.

MY PHOTOS

PORTRAIT | INES

2018-02-23
borito

Ezeket a fotókat egy Grazban élő barátnőmről készítettem. Ines Kolleritsch csodálatos, bársonyos hangú és szuper-tehetséges énekesnő-dalszerző (a bizonyítékot a lenti youtube videóban hallhatjátok, ahol az egyik saját dalát énekli a Maravica formációval). Már többször dolgoztunk együtt, két lemezborítót is készítettem neki (hamarosan megmutatom őket!), de készítettem róla egy-két fotósorozatot is, just for fun :)

Itt most a kedvenc képeimet láthatjátok, ahol virágokkal és az árnyékaikkal játszottunk…

IMG_7102
IMG_7083
IMG_7137
IMG_7069
IMG_7086
IMG_7099
IMG_7138

MARAVICA – DOUBTLESSLY

ILLUSTRATION SPIRIT & SOUL

HONNAN TUDOD, HOGY Ő AZ IGAZI?

2018-02-11
love_blogger

A szerelem és házasság témakörében van néhány ezerszer feltett, de megválaszolatlan, univerzális kérdés, amely mint minden nőt (ne is tagadd!), engem is folyton foglalkoztatott, mint például: Honnan tudod, hogy ő az igazi? Létezik olyan, hogy lelki társ? Igaz, hogy a szerelem elmúlik pár év után?

Ezeken a kérdéseken persze főképp addig rágódtam, amíg totálisan egyedül voltam, és kosztümös-romantikus filmeket nézve, sóhajtozva vártam a hercegemre. Amikor valakivel mégiscsak találkoztam, aki minimális érdeklődést mutatott szentimentális személyem irányában, rögtön elkezdtem az aggódást, bizonytalanná váltam, és elindultam a kombinálgatások kavargó spirálján (valószínűleg az előbb említett, jótékony hatású filmeknek köszönhetően): Vajon ő az, akivel leélem majd az életem? Mit is kéne pontosan éreznem? Persze tudtam, hogy higgadtan kellene kezelni a dolgokat – de bevallom, sokszor nem sikerült, mert annyira szerettem volna végre én is megtalálni a páromat.

Viszont volt egy dolog, ami mindig segített a helyére tenni bennem az érzelmeket – amikor olyan lányokkal és srácokkal beszélgettem, vagy olyan párok történetét olvastam, akik már megállapodtak. Ilyenkor mindig rájöttem, hogy ezekre a kérdésekre nincsenek válaszok, bármennyire is keresem őket – vagy még inkább, hogy ezek a kérdések nem a helyes kérdések. Rájöttem, hogy mindenkinek más és más története van, másképp éli meg a társválasztást és épp ez az, ami olyan izgalmassá és széppé teszi ezt az egészet, hogy sosem tudhatod, Veled hogyan fog megtörténni. Ami még fontosabb, hogy ezekből a sztorikból bátorságot merítettem, ezek a történetek erőt adtak ahhoz, hogy  ne pattogjak,  türelmes legyek, és bízzak abban, hogy a megfelelő időben tudni fogom, hogy mi a megfelelő döntés.

Mindezt azért meséltem el, hogy megértsd a legújabb kis cikksorozatom célját, amellyel szeretnélek bátorítani és megnyugtatni (ahogy korábban engem is megvigasztaltak mások, még ha nem is tudtak róla), ha még bizonytalanul keresed életed szerelmét, hogy ne aggódj, rá fogsz találni.

Kiválasztottam párat a fentebb emlegetett kérdések közül, amelyeket aztán feltettem 5 boldog házasságban élő, fiatal párnak – hátha vannak olyan tippjeik, vagy olyan gondolataik, amelyek inspirálóak lehetnek mások számára is (aminek külön örültem, hogy volt, ahol a férjek is válaszoltak, wohoo!).

Ezúttal, ebben a Valentin-nap alkalmából íródott cikkben az alábbi kérdésekre láthatjátok a válaszokat (az enyémet a bejegyzés végén!): Honnan tudtad, hogy Ő az igazi? Volt valamilyen különleges, körülírható vagy körülírhatatlan érzésed, vagy a szerelem mellett racionális megfontolás is volt pont Vele összekötni az életed?

szerelem

Máté (30): Racionális megfontolásnak szerintem az előkészítő szakaszban van szerepe (például kizárni, hogy ki az, aki nem jöhet szóba :) ), de alapvetően érdemes rugalmasnak lenni az elképzelésekben. Korábban mindig azt hittem, hogy csak azért mondják az emberek, hogy tudta az elején, hogy ő az igazi, mert utólag már könnyű ezt mondani, és saját magát is ezzel nyugtatja meg. De mégis, érzi az ember az elején (de nehéz megfogalmazni, hogy pontosan mit), talán egy olyan belső hangot, hogy „nyugi, ez jó lesz”.

Anna (27): Volt különlegessége, de nem annyira érzésnek mondanám, inkább annak az atombiztos tudásának, hogy „ez jó lesz”. Én a racionalitást sem tartom elhanyagolhatónak, mint második legfontosabbat a bizonyosság után. Érdemes mérlegelni, hogy ki milyen családból, háttérből jön, hogy áll a hittel/vallással, mik a prioritások az életében, milyen a jelleme, a múltja, hogy képzeli el a jövőjét – tudunk-e azonosulni ezekkel, vagy inkább idegen a világa. Ahogy az ősi, bibliai bölcsesség tartja „vajon járnak-e ketten együtt, ha nem egyeztek meg egymással?”.

 igazi-szerelem

Ilka (28): Nem tudom pontosan megfogalmazni, számomra a férjem mindig is különleges volt. És lehet, hogy bután hangzik, de filmbeillően pillangó-gyomor érzésem volt tőle, ha a közelemben volt. A kezdetektől nagyon inspirált a személyisége az aktivitásra és az egyre jobbra való törekvésre.

Dalma (28): Egyszerűen tudtam, egy abszolút biztos érzésem volt, csak úgy láttam a jövőmet, hogy Ő is az életem része. Nem tudtam azt elképzelni, hogy Ő nincs jelen benne. Ez egy belső bizonyosság volt.

divatblog-inspiracio

Lilla (27): Hát, nekem volt pár próbálkozásom Ádám előtt, és abban a pillanatban, amikor kimondtuk, hogy akkor onnantól egy pár leszünk, akkor az előzőknél kapásból volt egy „ez nem az igazi” érzésem. Amikor Ádámmal kimondtuk, emlékszem, hogy vártam azt az érzést, de az volt a furcsa, hogy sehol nem volt. :)

Ádám (32): Egyszerűen tudtam, hogy nincs szükségem senki másra soha többet az életemben.

megerzes-intuicio

Ábel (28): Az első benyomás nekem fontos volt. Fanni nagyon kedves volt nekem már elsőre is, ami hosszútávon sem múlt el, különleges érzés volt.  A megismerkedésünk előtt már kb 3 évvel kiszemeltem Őt.

Fanni (28): Én inkább intuitív személynek tartom magam, és ebben a dologban is így gondolkodtam. Ez számomra is inkább egy megérzés volt – már az első találkozásunkkor nagyon jó érzésem volt vele kapcsolatban.

magyar-blog

Nekünk Danival nem egészen szokványos a történetünk – miután először találkoztunk, pont költözőfélben volt… Ő elment Grazba, én pedig Budapesten maradtam (egy kicsit szomorúan). Pedig amikor először beszélgettünk, rögtön szerelembe estem – és azt hiszem az „estem” a pontos kifejezés arra, ami velem történt. Egyszerre volt csodás és egy kicsit ijesztő, feltartóztathatatlan érzés, így végül egy kicsit örültem is neki, hogy elköltözik. Majd másfél évvel később újra felvette velem a kapcsolatot és megint találkoztunk – ami számomra azóta is megdöbbentő, hogy teljesen más érzéseket váltott ki belőlem. Amint belenéztem a kedves szemeibe, tényleg tudtam, hogy ő az, mintha valaki a fülembe suttogta volna, hogy „őt kerested mindig”, és nyoma sem volt annak a zaklatott szerelemnek, amit először éreztem vele kapcsolatban, minden csendes és békés lett.

Ez egy nagyon személyes történet, sokat gondolkodtam, hogy megosszam-e Veletek, de számomra rettentő tanulságos volt több szempontból is – ekkor értettem meg, hogy mekkora jelentősége van a helyes időzítésnek az ember életében, és hogy az érzések mennyire változékonyak tudnak lenni. Mindkettőnk számára fontos volt a fejlődésben az a külön töltött másfél év, és rendkívül hálás vagyok érte – én például megtanultam, hogy hogyan tudok nagyon boldog és teljes lenni akkor is, ha épp egyedül vagyok…

És szerinted? Nagyon szeretném hallani a Te gondolataid is!

Az illusztrációkat én készítettem.
/A neveket a válaszadók kérésére megváltoztattam.

MY PHOTOS TRAVEL

TRAVEL DIARY | LONDON – SHOREDITCH

2018-02-06

Nem dicsekedhetem azzal, hogy annyira jól ismerném Londont – hiszen összesen csak pár napot töltöttem ebben a nyüzsgő városban – de mindabból amit eddig láttam, Shoreditch volt rám a legnagyobb hatással. Azt hittem, hogy a pasztellszínű Notting Hill, a piros telefonfülkék, vagy a Soho környéke fog elbűvölni a leginkább, de Shoreditch hangulata semmi máshoz nem fogható, ahol eddig jártam.

Ha egy szóval kéne jellemeznem ezt a környéket, azt mondanám, hogy “überkúl!” (felkiáltójellel!), és amellett, hogy valószínűleg sosem tudnék itt élni (ennél romantikusabb a lelkem), ezek az utcák olyan tömény és inspiráló vizuális élményt nyújtottak, amelyet még sehol máshol nem tapasztaltam. Kicsit koszos, kicsit lerobbant, kicsit sötét, de mindezek ellenére (vagy épp ezért) vonzza a művészeket, a design és a divat világában dolgozókat, és a kis utcákon sorra nyílnak a menőbbnél menőbb indie márkák apró üzletei, vintage boltok, fantasztikus kávézók, éttermek, és loft hatású irodák.

Szóval ha legközelebb Londonban jártok, akkor semmiképpen se hagyjátok ki ezt a környéket – főképp, mert bár zsúfolva van emberekkel, turisták hömpölygő tömegétől nem kell tartani. Annál inkább számíthattok rengeteg színes, hatalmas falfestményre, csodás enteriőrökre, vagány ruhaboltokra, és fantasztikus ételekre…

Itt is van néhány hely, amit érdemes meglátogatnotok, ha errefelé vennétek az irányt:

Attendantcsodás kis kávézó/reggeliző, tele kedves növényekkel és zöld csempével, alább láthattok is képeket róla | Le Labo – a kozmetikai cuccokat áruló, minimalista márkának is van itt egy kis üzlete | Labour and Wait – egy vasedényeket és háztartási eszközöket, meg más apró termékeket, például noteszeket vagy bajuszápoló szereket forgalmazó, kis üzlet, NAGYON cuki | Modern Society – csodásan berendezett szuper ruhabolt, indie magazinokkal és kis kávézóval | Brick Lane Bookshop – csudijó könyvesbolt | Albion – ennél szebb zöldségest még sose láttam | The Culpeper – a legvagányabb és legcoolabb rooftop bar, valami elképesztően szuper New York-like tetőterasszal | Z hotel és Ace hotel – fantasztikus hotelek vagány enteriőrrel

shoreditch-blogger-64


shoreditch-blogger-39
shoreditch-blogger-41
SAMSUNG CAMERA PICTURES



shoreditch-blogger-63
shoreditch-blogger-61
shoreditch-blogger-60
shoreditch-blogger-43
shoreditch-blogger-29

shoreditch-blogger-27
SAMSUNG CAMERA PICTURES



shoreditch-blogger-68

shoreditch-blogger-44
shoreditch-blogger-50
shoreditch-blogger-48
shoreditch-blogger-49
shoreditch-blogger-51
shoreditch-blogger-52
shoreditch-blogger-53
shoreditch-blogger-56
shoreditch-blogger-57
shoreditch-blogger-54
shoreditch-blogger-55
shoreditch-blogger-40



shoreditch-blogger-31

shoreditch-blogger-32
shoreditch-blogger-33
shoreditch-blogger-34 shoreditch-blogger-36
shoreditch-blogger-38
shoreditch-blogger-58

OUTFIT

PÁLMAHÁZ

2018-01-28
fashion-blog-divatblog-newjpg

Számomra télen egy kicsit mindig nehézkes a kreatív öltözködés – mivel nagyon fázós vagyok, inkább méretes, ormótlan rétegekbe burkolom magam, minthogy finoman szabott, csinos darabokban, bokát villantva próbáljak meg dacolni az elemekkel. Persze aztán minden évben próbálkozom (és csúnyán elbukom), hátha mégiscsak össze tudok hozni egy-egy olyan szettet, amely a bélelt pufisága mellett nőies és izgalmas is tud maradni – de már rájöttem, ez lehetetlen küldetés.

Épp ezért aztán minden szürke januárban észreveszem, hogy végül ugyanazokat a darabokat öltöm magamra újra és újra, visszatérek az egyetlen egy, nagyjából bevált téli uniformisomhoz. Ez az összeállítás általában egy-két óriási, pihe-puha, meleg pulcsiból és ilyen-olyan szoknyák kombinációjából áll (természetesen csakis bumfordi, prémes, polár harisnyákkal és bakancsokkal párosítva!). Ha a hideg igazán dermesztővé válik, akkor pedig szoknyának álcázott felsőkkel és unalmas nadrágokkal helyettesítem az előbbi alternatívákat. Ha már követitek a blogom egy ideje, akkor tudjátok, hogy nem igazán lehet rám mondani, hogy a minimalizmus elkötelezett híve lennék (bár az életem egyes területein azért vannak erre való törekvéseim), így egy ilyen egyszerű pulcsis összeállításban csakis akkor tudom magam önmagamnak érezni, ha teleaggathatom magam kiegészítőkkel – de legalább egy-két hangsúlyos ékszerrel.

Ebben a bejegyzésben is épp egy ilyen szettet láthattok, a múlt hétvégén Danival ellátogattunk Graz csodaszép, hatalmas kaktuszokkal és pálmákkal zsúfolt botanikus kertjébe. A séta mellett készítettünk pár fotót, amelyeket most itt láthattok, a bejegyzés végén pedig vár Rátok egy dal is, olyan igazi pálmafás fajta! :)

fashion-blog-divatblog-2
fashion-blog-divatblog-new
palmhouse_botanical-7
IMG_9401_new
palmhouse_botanical-8
palmhouse_botanical-5
palmhouse_botanical-12
IMG_9367
divatblog-magyar-2
palmhouse_botanical-2
IMG_9404
palmhouse_botanical-11

KAINALU – FINDING PEACE OF MIND