PÁLMAHÁZ

Számomra télen egy kicsit mindig nehézkes a kreatív öltözködés – mivel nagyon fázós vagyok, inkább méretes, ormótlan rétegekbe burkolom magam, minthogy finoman szabott, csinos darabokban, bokát villantva próbáljak meg dacolni az elemekkel. Persze aztán minden évben próbálkozom (és csúnyán elbukom), hátha mégiscsak össze tudok hozni egy-egy olyan szettet, amely a bélelt pufisága mellett nőies és izgalmas is tud maradni – de már rájöttem, ez lehetetlen küldetés.

Épp ezért aztán minden szürke januárban észreveszem, hogy végül ugyanazokat a darabokat öltöm magamra újra és újra, visszatérek az egyetlen egy, nagyjából bevált téli uniformisomhoz. Ez az összeállítás általában egy-két óriási, pihe-puha, meleg pulcsiból és ilyen-olyan szoknyák kombinációjából áll (természetesen csakis bumfordi, prémes, polár harisnyákkal és bakancsokkal párosítva!). Ha a hideg igazán dermesztővé válik, akkor pedig szoknyának álcázott felsőkkel és unalmas nadrágokkal helyettesítem az előbbi alternatívákat. Ha már követitek a blogom egy ideje, akkor tudjátok, hogy nem igazán lehet rám mondani, hogy a minimalizmus elkötelezett híve lennék (bár az életem egyes területein azért vannak erre való törekvéseim), így egy ilyen egyszerű pulcsis összeállításban csakis akkor tudom magam önmagamnak érezni, ha teleaggathatom magam kiegészítőkkel – de legalább egy-két hangsúlyos ékszerrel.

Ebben a bejegyzésben is épp egy ilyen szettet láthattok, a múlt hétvégén Danival ellátogattunk Graz csodaszép, hatalmas kaktuszokkal és pálmákkal zsúfolt botanikus kertjébe. A séta mellett készítettünk pár fotót, amelyeket most itt láthattok, a bejegyzés végén pedig vár Rátok egy dal is, olyan igazi pálmafás fajta!

KAINALU – FINDING PEACE OF MIND