ILLUSTRATION SPIRIT & SOUL

HOZZÁVALÓ A SIKERHEZ – AMIRŐL SENKI SEM BESZÉL NEKED

2016-06-04
01newnew

01newnew

 

25 évesen, ha sok egyébnek nem is, de egy dolognak már biztosan a szakértőjévé kiálthatom magam: a türelemnek.

Persze még mindig van mit tanulnom, újra és újra fellázadnak a gondolataim, hiszen annyival egyszerűbb lenne mindent rögtön megkapni. Úgy érzem, hogy a mi generációnk számára (akik hozzá vannak szokva, hogy minden azonnal elérhető) rettentő fontos és aktuális lenne a türelemről beszélni, mégis tabutémának számít, meg sem említjük, hogy milyen lényeges összetevője a sikernek.

Arról viszont annál többet hallunk, hogy higgyünk önmagunkban, kezdjünk el élni, és nosza, váltsuk valóra az álmainkat. Most. Rögtön. Nyilván fontos, hogy hangsúlyozzuk, a siker érdekében TENNÜNK kell valamit – azonban most Hozzád szólok. Hozzád, aki már réges-régen teszed, amit tenni kell, látod a célod, próbálkozol, de minden igyekezeted ellenére mégis egy helyben toporogsz. Hozzád, aki megteszel mindent, ami csak tőled telik, mégis úgy érzed, hogy nem tudod olyan gyakran frissíteni a facebook életeseményeid, mint mások…

Én is épp itt tartok. Márpedig jó tudni, hogy az ember nincs egyedül a hervasztó helyzetekben, épp ezért is írom ezeket a sorokat – hátha Te is egy kis erőt meríthetsz az én tapasztalataimból.

 

03new

 

Mindennek rendelt ideje van. Ezt még a bölcs Salamon bácsi mondta a Prédikátor könyvében, és ezzel az állítással azóta is lehetetlen vitatkozni – egyszerűen időt kell hagyni mindennek. Mert sokszor, amikor azt hiszed, hogy egy helyben ácsorogsz, a háttérben akkor is épp fontos dolgok zajlanak és állnak össze a sikered érdekében, vagy épp olyan dolgokat tanulsz meg, amelyek később nélkülözhetetlenek lesznek, bár ezt most még nem látod.

Sajnos eléggé aggódós és mindent-eltervezős típus vagyok (de hogy mennyire, és ez ellen hogyan küzdök, az már egy másik poszt témája), így gyakran kerítettem (aztán pedig lovalltam bele) magam olyan helyzetekbe, amik hatalmas csalódásokat okoztak. Majdnem-munkák, majdnem-szerelmek, és majdnem-sikerek töméntelen kudarcát okoztam saját magamnak azzal, hogy olyan dolgokat siettettem az életemben, amikre még egyáltalán nem voltam készen.

Folyton igent mondtam minden hirtelen jött lehetőségre, mert végre valahára előrébb akartam lépni (ugyan, inkább futni!) – miközben éreztem, hogy még nem kéne. Hogy nem véletlenül vagyok még ott, ahol éppen, és, hogy nem szabadna előre szaladni, mert még bőven van mit tanulnom.

Persze ezek a könnyen jött lehetőségek mind sírással és kisebb-nagyobb karcolásokkal végződtek, így csak még inkább elkeseredtem, és nem értettem, hogy nekem miért nem sikerül semmi sem. Nektek is ismerős?

Pár év (sokszor akár csak pár hét) távlatából visszatekintve viszont olyan hálás vagyok, hogy ezek a majdnem-dolgok nem váltak valósággá, mert azóta sokkal fantasztikusabb lehetőségeket kaptam mindennél, amit addig önerőből próbáltam kiaggodalmaskodni és kiharcolni magamnak.

 

05

 

Azóta végre valahára rájöttem, hogy azokat a dolgokat, amelyekre igazán vágyunk, csak lépésről-lépésre kaphatjuk meg. Legalábbis én ilyen lány vagyok. Ilyen lépésről-lépésre fajta.

Nekem sosem sikerült még semmi hirtelen, elsőre, és ez jól is van így (gondolj csak azokra a lottó-vagy mondjuk reality show nyertesekre, akik hihetetlen vagyon birtokosai lesznek pár pillanat leforgása alatt, majd ugyanilyen rövid idő múlva valahogy ki is folyik a kezükből az egész összeg, hiszen nem tanulták meg, hogy bánjanak vele).

Mindig arra próbálom magam emlékeztetni, hogy szépen sorban, apránként jó haladni. Erre most kereshetnék egy jó kis videojátékos hasonlatot (ahogy az egyik szintről átjutsz egy másik pályára), ami sokkal modernebb és coolabb lenne, de én megint csak a Bibliával tudok előhozakodni: ha a kicsin hű vagy, akkor egyre többet bíznak rád. Vagyis, ha a kisebb sikerekkel már elboldogulsz, és hálásan, keményen dolgozol, fejlődik a személyiséged, akkor szép lassan egyre többet kapsz majd – de így el is fogod bírni ezeket a súlyokat!

Csak egy példa: ha a vőlegényemmel akár csak egy évvel előbb kezdünk el ismerkedni egymással, mint ahogyan az megtörtént, biztos vagyok benne, hogy már nem is lennénk együtt. Ahhoz, hogy most ilyen jól működjön a kapcsolatunk, mindkettőnknek borzasztó sokat kellett tanulnia és túl kellett élnie sok-sok olyan helyzetet, ami abban segít, hogy most megértsük egymást, és ne legyenek közöttünk konfliktusok.

Aztán ott van a social media mérgező világa is. Valószínűleg sokkal egyszerűbb lenne örömmel kivárni és türelemmel dolgozni egy-egy álmunk beteljesüléséért, ha nem töltenénk el folyton annyi időt a különböző közösségi oldalakon. Tinédzserkoromban egészen másképp képzeltem el az életemet. Nyilván naiv voltam, mert a pinterest-esküvő, pinterest-lakás, legalább egy darab gyermek, és mindemellett egy önmegvalósító, csodálatos karrier is egészen megvalósíthatónak tűnt 25 éves koromra. Ebből eddig nulla darab dolgot sikerült elérnem (amit nem is bánok), és ha nem is teljesen, de meglehetősen másképp alakult az életem, mint amiről akkor fantáziáltam.

Igazából sokkal izgalmasabban és sokkal inkább hozzám illően formálódik minden, és hiszem, hogy a fentebb említett dolgok is szép lassan meglesznek (bár a pinterest-mázhoz nem ragaszkodom :) ). Mégis, sokszor amint beléptem a facebook profilomba, és láttam másokat, akiknek tényleg összejött minden (az előléptetés, a több százezres menyasszonyi ruha, a legédesebb kisbaba vagy a legújabb egzotikus utazás), máris teljesen lemaradva éreztem magam és elöntött a keserűség. Ez is ismerős igaz?

Ezeken a felületeken sokkal könnyebb másokéval összehasonlítani a saját életünket, és ezáltal rettentő nehéz elfogadni, hogy mindenkinek más tempóban alakul a sorsa.

Az enyém például nagyon lassú – de annál alaposabb és eredményesebb, és, hogy őszinte legyek, én szeretem is ezt a sebességet, annak ellenére, hogy néha elképesztően nehéz kivárni a dolgokat. Talán még élvezem is, hogy türelemmel és kitartással kell minden egyes kis centimétert megtennem, mert annál értékesebb minden apró siker.

És a Ti tempótok milyen? Ti türelmesen kivárjátok az eredményeket, vagy inkább siettetitek a dolgokat?

You Might Also Like

9 Comments

  • Reply Timi 2016-06-05 at 07:05

    szia!
    Szerintem azért a te életed is egy kisebb tündérmese! Gondolj bele, mennyi szép helyen jártál, milyen klassz ruhatárad van, ja és még egy vőlegényed is van!
    Szerintem sokan irigyelnek téged többek között a szerencsés helyzeted, és a sikereid miatt is. Például a blogod is szuper, szerintem ez sem elhanyagolható siker…
    És a kisebb dolgokban is mindened meglehet, például gondolj a ruháidra. Jó, ez most felszínesen hangzik, de rettenetesen mázlista vagy, azt veszed meg, ami tetszik neked és minőségi, és nem kell folyton leárazáskor turkálókban keresgélned… (Bár ez sem a legsanyarúbb sors, elismerem ;))
    Valamint még tehetséges is vagy (rajz, fotózás) diplomával rendelkezel, és van munkád!

    Szorgalmas munka után pedig mindennek meg lesz az eredménye, csak idő kérdése. Kitartást és legyél sikerekben gazdag! :))

    • Reply larinne 2016-06-06 at 08:45

      Szia Timi! :) hát persze, egyáltalán nem panaszkodás volt a célja ennek az írásomnak, én is jól tudom, hogy milyen áldott életem van, és hidd el, nagyon hálás vagyok minden percéért! :)
      Inkább csak arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy mindenkinek (még annak is, akit a legirigylésreméltóbbnak látunk) vannak olyan dolgok az életében, amelyekért küzdeni kell, és ahogy Te is említetted, ha sokáig nem látjuk az eredményét a harcunknak, akkor sem szabad feladni…
      Nagyon-nagyon kedves vagy és kívánom, hogy Neked is legyen sikeres és csodákkal teli életed :)
      (ui.: én is leárazásokon vásárolok… 😀 )

  • Reply Korompay Dorina 2016-06-05 at 13:58

    És ezek is bölcs Salamon bácsi szavai:

    “A türelem az értelem nagysága.”

    Köszönöm a posztot, újra megerősítette a türelem határtalan lehetőségeit.
    :)

    • Reply larinne 2016-06-06 at 08:47

      Szia Dorina :) én is köszönöm szépen a hozzászólást és kiegészítést <3

  • Reply Caline 2016-06-06 at 21:45

    Szia Blog-Író-Larinne!

    Én már az Y-generáció öregebbik végén vagyok – ’82-ben láttam meg a napvilágt. Az nálad nyolc kemény évvel idősebb. :) :) Épp nem tudok aludni, mert sok minden összejött mostanában és olyan dolgok történtek velem, amiket nem értek. A Türelem tényleg nagyon fontos -csak fiatalon a lehető legkevesebb van belőle az embernek… Sajna, idővel jön csak kicsit-kicsit több… Talán még nekem is.
    Az én sorsom is elég elképesztő. Diplomás vagyok, de sok munkahelyet megpróbáltam már, éltem külföldön is és most a fővárosban. Az, hogy sikeres vagyok, totál szubjektív kérdés. Valakinek a szemében sikeres vagyok ; valakiében menthetetlen lúzer – a fő, hogy én még tartom a frontomat. 😀 :) Ebben a hektikus létezésben, ami az én életem vannak stabil dolgok. Például, ha nem lenne türelmem, akkor már lehet, hogy Tasmániában az örödgszerű kis figurákra vadásznék mérgemben, annyira elegem volna az országból. Elegem volna az álszent emberekből és a hülye játszmákból… (Ez az uticél csak példa, a távolságot akartam vele érzékeltetni.)

    Igazad van a szociálmédia felületekkel kapcsolatban is! Elég ördögi találmány is az! Bolondot csinál az épeszű emberből is!

    Szóval: én csak biztatlak, hogy ha még 25 évesen se lenne vőlegényed -sem lennél lemaradva! Ez nem belemagyarázás. Nem kell 26 évesen kötelezően férjhez menni. Nem dőlne össze a világ, ha két évvel később sikerülne.

    Drukkolok neked!

    • Reply larinne 2016-06-08 at 20:55

      Szia Caline :) Köszönöm szépen ezeket a kedves sorokat, annyira aranyos Tőled, hogy írtál! Én is nagyon drukkolok Neked, sok kitartást és fantasztikus életet kívánok :) <3

  • Reply Mládin Blanka 2016-06-08 at 13:08

    Öröm volt olvasni ezt a bejegyzést, kedves Rebeka. Ez a néhány sor öt év, négy hónap és tizenkét nap múlva is megállja majd a helyét.

    Minden jót kívánok neked!

    Blanka

    • Reply larinne 2016-06-08 at 20:51

      Kedves-kedves Blanka :) köszönöm, annyira örülök, hogy tetszett! én is gyönyörű életet kívánok Neked <3

  • Reply Rachel 2016-06-14 at 11:22

    Drága Rebeka!
    Ez a bejegyzés számomra üzenet volt…. Hálás vagyok Neki, hogy ezt megmutatta nekem, és neked is, hogy megírtad és megosztottad velünk. Áldott és csodaszép nyári napokat kívánok neked! :)

    Üdvözlettel: Rachel

  • Leave a Reply